Pillanatok egy hallókészülékes életéből
„Hmm, egész jó, nem is lehet annyira észrevenni.” – gondolja magában a tükör előtt pózoló hallókészülékes lány. A szokásos reggeli rituáléján van túl, amit lassan kezd megszokni. Eleinte furcsa volt számára az egész, és nem csak az, hogy végre jobban hall mindent…
Naponta kellett számolnia azzal, hogy kíváncsi tekintetek követik minden mozdulatát, például elemcserénél. Vagy amikor úszóedzés előtt beteszi a kis készüléket a tokjába az öltözőben.
Aztán egyre többször kellett „bevallania”, hogy bizony nagyothall. Már csak azért is, mert például a készülék összefogott haj esetében ha nem is messziről, de a beszélgetőpartnere számára már látszik.
Forrás: Unsplash
A mi tippünk az, hogy merd bátran felvállalni magadat, és a „láthatatlan fogyatékosságodat”. Aki pedig türelmetlen a veled való kommunikáció nehézsége miatt, azzal ne foglalkozz.
Tudtad? Az idősek mellett a fiatalok is veszélyeztetettek. Például akkor, ha túl hangosan hallgatják a zenét. Óvd a hallásod, kerüld a zajártalmat, de ha már megtörtént a baj, akkor ne hagyd, hogy a csend világa magába zárjon, mielőbb fordulj audiológushoz.
El kell mesélned a füled élettörténetét. Azt, hogy mondjuk egy gyulladás, fertőző betegség, erős hanghatás, vagy épp az idegsejtek károsodása miatt lett-e rosszabb a hallásod.
Nagyfokú halláscsökkenésnél már egy csendes helyen lévő négyszemközti beszélgetéssel is gondod adódhat. Ez az állapot kezeletlenül hatalmas kommunikációs nehézségeket okozhat.
A reakciók arra, hogy nagyothalló vagy, elég sokszínűek. Vannak, akik zavarba jönnek, és egy laza hümmögés után témát váltanak. Vannak, akik vihorászva közlik veled, hogy alig lehet észrevenni, és amúgy is jobb, mintha vak lennél.
Forrás: Pexels
Néhányan azt hiszik, hogy egy hallássérült automatikusan tud jelelni, és szájról olvasni, pedig ez nincs így. A legrosszabb az, amikor valaki némán tátog, csak hogy kipróbálja, le tudod-e olvasni a szájáról a szavakat.
Persze sok megértő emberrel is találkozunk, akik nem cirkuszi különlegességnek tartanak minket, hanem ugyanolyan értékű embernek, mint saját magukat. Igazából erre is van szükségünk.
Sajnos egy hallókészülékes társasági élete nagyban megváltozhat, elmaradozhatnak mellőle a barátok, vagy a társuk. De őszintén? Nem kár értük, ha számukra kevesebbet ér az ember attól, hogy hallókészüléket visel.
Ahogyan egy szemüvegest sem zárnak ki a társaságból, úgy egy hallókészülékest sem kellene. Persze tudjuk, hogy ránk jobban oda kell figyelni, és sokszor megismételni azt, amit nemrég mondtál.
De cserébe lesz egy értékes beszélgetőpartnered, aki tényleg lesi minden szavad, és mi sem érezzük magunkat mellőzve, amikor csak legyintesz, hogy mindegy, nem is olyan érdekes, amit mondtál. Ezzel ugyan csak azt szeretnéd, hogy ne legyen számunkra kínos a dolog, de ha már úgyis benne vagyunk a szituációban, akkor miért ne lehetne odafigyelni ránk?
Onnan tudhatod, hogy a magas frekvenciák esnek ki számodra a beszélgetésből, hogy ugyan hallod, mit beszélnek a körülötted lévők, de sehogyan sem érted. Ekkor már nem szabad hanyagolni a hallókészülék viselését.
Azt tudtad, hogy a hallássérültek sokszor félnek megszólalni, mert tudják, hogy az artikulációjukon hallatszik, hogy „különlegesebbek”, mint a társaik?
Forrás: 123RF
Amiatt is rendszeresen stresszelnek, hogy vajon mit szólsz, ha ezt megtudod. Ne nehezítsd a dolgukat azzal, hogy megpróbálsz minél kevésbé odafigyelni rájuk.
Ha úgy érzed, romlott a hallásod, félreérted a szavakat, nem hallod a beszélgetéseket, akkor sokat javíthatsz a helyzeteden azzal, hogy elmész audiológushoz, és hordod az általa ajánlott készüléket.
Jobban be tudsz kapcsolódni a társalgásba, tudod követni a híreket a rádióban, a filmet a TV-ben, és úgy unblock, egy sokkal kiegyensúlyozottabb emberré válhatsz, mintha csak mindig megpróbálnád elrejteni a hallásromlásod.