Segítség, rosszul hallok! – most mit kell csinálnom?
A hallásunk meglétét sokszor magától értetődőnek vesszük. Hihetetlennek tűnik a gondolat, hogy valaha ne támaszkodhatnánk a füleinkre ugyanúgy, pedig a modern világ elősegíti a halláscsökkenés kialakulását. Érthető hát, ha bepánikolunk, ha “elmegy a hang”.
Mitől romlik a hallás?
A halláscsökkenésről sokan azt hiszik, hogy vagy születéstől kezdve van, vagy pedig idős korunkra társul mellénk az egyéb korral járó betegségekkel együtt. Valójában a fiatal korosztályból is sokan fordulnak meg a hangok határmezsgyéjén, és kezdenek közeledni a csendesebb vidékek felé.
Korunk zajos hétköznapjaiban, ahol még nem alapvető a hallásvédelem, hallásunk folyamatosan erőteljesen használódik. Mivel ez egy lassú folyamat, gyakran észre sem vesszük az intő jeleket:
- többször kérdezünk vissza,
- zajos környezetben nehezebben értjük a beszédet,
- a környezetünk szól, hogy túl hangosak vagyunk,
- gyakran kérnek bennünket, hogy halkítsuk le a tévét vagy a zenét,
- tompábban hangzik a világ,
- bizonyos hangokat nem hallunk, amit régebben igen,
- a telefonálást nyűgként éljük meg,
- bizonyos kommunikációs helyzeteket kerülni kezdünk.
Forrás: Pexels
Néha csak átmeneti halláscsökkenés lép fel, amit könnyedén orvosolni lehet, de bármelyik helyzetről is van szó, a megszokott hangok hiánya ijesztő lehet. Sokan a választól félve próbálják elodázni a segítségért fordulást, pedig elmondhatjuk, hogy a halláscsökkenés az egyik olyan állapot, amire biztosan létezik valamilyen megoldás.
Ki tud segíteni?
A halláscsökkenés diagnosztizálására és kezelésére egy csapatnyi szakember áll a rendelkezésünkre, akik megállapítják, mi lehet a halláscsökkenés oka, az állandó vagy átmeneti jellegű e, és ha állandó, akkor milyen típusú és fokú hallássérülésrő van szó. Ennek függvényében kaphatunk majd orvosi kezelést vagy hallókészülék ellátást.
Az első és legfontosabb lépés, ha felismerjük, hogy a világ egy halkabb verziójában élünk, hogy elmegyünk fül-orr-gégész szakorvoshoz!
Miért hozzá kell menni először?
A fül-orr-gégész szakorvos az, aki kizárja, hogy valamilyen szervi oka van a halláscsökkenésnek. Megnézi, hogy fennáll-e a következő esetek valamelyike:
- fülgyulladásunk vagy más fülbetegségünk van,
- fülzsír vagy egyéb fizikai tárgy eldugítja a hallójáratot,
- a dobhártya sérült,
- folyadék van a középfülben.
Ezek ugyanis okozhatnak átmeneti halláscsökkenést, és orvosi beavatkozással kezelhetőek. Ez azért is fontos, mert a hallásvizsgálat csak ép, egészséges fülön végezhető, máskülönben pontatlan mérési eredményeket kapunk.
Második forduló: az audiológia
Ha megbizonyosodtunk róla, hogy állandó halláscsökkenésünk van, az audiológus az, aki néhány vizsgálattal bővebb információkat tud kideríteni a hallásunkról:
- Vezetéses, idegi vagy kevert típusú halláscsökkenésünk van?
- Milyen szinten áll a beszédértésünk?
- Milyen hallókészülék számunkra a legideálisabb?
Ezt egy teljeskörű hallásvizsgálattal teszi, aminek részei az objektív és a szubjektív hallásvizsgálatok is, ezekről itt és itt írtunk részletesen. Ezek mind gyors és fájdalommentes vizsgálatok, amelyek segítenek abban, hogy kiválasztásra kerüljön a számunkra legmegfelelőbb hallókészülék.
Harmadik forduló: a hallókészülék kiválasztása
A hallásvizsgálatok végén az audiológus ajánlani fog az eredmények alapján néhány hallókészüléket a sok közül. Átbeszélésre kerülnek az elvárások is:
Forrás: Pexels
- milyen hangokat hiányolunk,
- milyen hangokat hallunk erőteljesebben,
- milyen kommunikációs helyzetek jellemzőek az életvitelünkre,
- melyik kommunikációs helyzet a legnehezebb és miért,
- milyen változást várunk el.
Ezután kiválasztunk egy hallókészüléket, és az audiológus beállítja a hangzást a hallásgörbénk és az átbeszélt elvárások alapján. A beállítás során van lehetőségünk a készüléket próbálni: elmondhatjuk, mi furcsa, sétálhatunk a folyosón, utcán, szólhatunk, ha valamelyik hang nagyon kellemetlen. Az audiológus ezek alapján tud módosítani a beállításokon.
Negyedik forduló: a próbahordás
A próbahordás a hallókészülék tesztelésének fontos része. Mivel hallókészüléket ideális esetben egy kihordási időre – hat évre – választunk, magabiztosan kell döntést hoznunk.
A próbahordás során otthon és az életvitelünk minden helyzetében kipróbálhatjuk a hallókészüléket, tapasztalatainkat pedig folyamatosan jegyzeteljük. Ehhez hasznos tippeket az audiológusunk ad. Tizenöt napunk van eldönteni, hogy a fülünkben lévő hallókészülék megfelel-e az elvárásainknak, vagy egy másikat szeretnénk inkább kipróbálni – újabb 15 napon keresztül.
A próbahordás alatt is visszamehetünk, és kérhetjük, hogy módosítsanak a hallókészülék beállításain a tapasztalataink alapján.
Utolsó, soha véget nem érő forduló: a hallásgondozás
Ha tizetöt nap múlva sikerül döntenünk, azzal még koránt sincs vége a történetnek. Két hét kevés idő, egy hallókészüléket pedig sokáig lehet tökéletesíteni. Kezdetét veszi a hallásgondozás.
Amikor hallókészülék kerül a fülünkbe, azt nekünk is meg kell szoknunk. Az agyunk is dolgozni kezd: a rég nem hallott hangokat újra felfedezi, megszokja, beépíti a meglévő tapasztalatok mellé. Ahhoz, hogy a hallásunkból kihozzuk a maximális teljesítményt, audiológusunk időnként újabb beállításokat végez a hallókészüléken. Hogy ez minél zökkenőmentesebben menjen, fontos, hogy őszintén megosszuk vele a hallókészülékkel kapcsolatos tapasztalatainkat, nehézségeinket.
Mivel az életvitele minden embernek más, és időszakonként változik, valamint a hallásunk is változhat, időszakonként újabb hallásvizsgálatra és hallókészülék beállításra van szükség.