Valóban nehezebb a hallássérült férfiak élete?

Shari Eberts a hallásveszteséggel élők szószólója, ő maga is korán jelentkező felnőttkori hallásvesztéssel él. Úgy véli, a férfiak jobban szenvednek a csendtől és az elszigetelődéstől, ezért alábbi írásával próbál néhány tanáccsal segíteni azokon, akik szégyenlik hallásvesztésüket, vagy egyedül érzik magukat miatta.

A bejegyzés eredetileg a Good Men Project honlapján jelent meg.

Apámhoz hasonlóan én is hallássérült vagyok, és higgy nekem nem kellemes dolog. De nagyon úgy tűnik, hogy neki sokkal nehezebb ezzel megbirkóznia, mint nekem (figyelem – NŐ vagyok!) Titkolta, amennyire csak tudta. Mosolygott és bólogatott a beszélgetések során és csak úgy tett, mintha hallotta volna. Sosem kért segítséget – hogy a hallása javulhasson – pedig tisztán emlékszem, gyakran előfordult, hogy a nagyobb összejöveteleken csak ott üldögélt egyedül. Mindig azt hittem, hogy csak félénk, de most már tudom, azért mert hallássérült volt. Bizonyára kimerült, és feladta a másokkal való érintkezést.

Akkoriban a fizikai gyengeséget kigúnyolták és az egészségügyi problémákat elrejtették, ahogy azt édesapám is tette. A hallókészülék technológia sem volt még olyan fejlett, így – talán ennek is köszönhetően – az évek során csak nőtt a frusztrációja. Ugyanis többszöri kísérlet után sem tudta megoldani a problémáját egy hallókészülék sem.

Mindezt csak tetőzi, hogy a halláskárosodás egy láthatatlan fogyatékosság és sajnos igen széles körben félreértések övezik. Sokan a rövidlátáshoz hasonlítják: úgy gondolják, hogy a hallókészüléknek köszönhetően a hallás visszaállítható az eredeti szintre, mint ahogy azt a szemüveg is teszi a látásunkkal. De sajnos nem ez a helyzet!

Hallókészülék a hangok felerősítésében játszik fontos szerepet, vagyis felhangosítja a dolgokat, de nem mindenki esetében teszi azokat feltétlenül élesebbé vagy akár érthetőbbé. A legtöbb halláskárosult hallja, ha beszél hozzá valaki, csak azt nem érti, hogy pontosan mit is mondanak neki. Ami sajnos hiányzik; az az érthetőség.

De a legnagyobb problémát az jelentette, hogy férfi volt. A legújabb kutatások is kimutatták, hogy a férfiak számára sokkal nehezebb hallásveszteségükről beszélni, illetve sokkal kevesebb információt adnak másoknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne velük könnyebben kommunikálni. A nők sokkal több konkrét utalást tesznek, így könnyebb velük kommunikálni és nagyobb valószínűséggel minden résztvevő személynek nagyobb lesz a sikerélménye is.

Ezt mind nemcsak magam miatt teszem, hanem azért is, hogy viselkedésemmel példát mutassak a gyerekeimnek. Szeretném, ha a lányom és a fiam is tudná, hogyan kell szükség esetén segítséget kérni és hogy ne szégyelljék, ha bármilyen gondjuk is lenne a hallásukkal.

A családom már igen ügyesen követi az igényeimet – felém fordulnak és észben tartják, hogy a kezüket ne tegyék a szájuk elé, amikor hozzám beszélnek, így könnyebben tudok szájról olvasni. Megkönnyebbülést jelent az is, amikor a 10 éves fiam úgy állítja össze az ülésrendet, hogy én kerüljek a legjobb helyre. Nagyon remélem, hogy nem kell megtapasztalnia a hallásveszteséget, de ha mégis, akkor neki már teljesen más lesz, mint amilyen az édesapámnak volt. Nem fogja szégyellni és tudni fogja, hogyan kell segítséget kérnie és azt sem fogja hagyni, hogy a hallásvesztesége az élete rovására menjen.

Íme néhány dolog amivel az élete során segítheted hallásveszteséggel elő életed párját

• Ösztönözd őt, hogy fogadja el a hallásveszteségét és kezeltesse is azt. Néha nehéz elfogadni – nekem 10 évembe került – de minél gyorsabban teszi, annál hamarabb tud visszakerülni az élet körforgásába. De neked is el kell ezt fogadnod és semmiképpen se bíráld őt ezért!
• Kísérletezzetek a különböző beállításokkal, hogy megtudjátok, melyik a legjobb módja annak, hogy jobban halljon. Próbálj ki több különböző ülésrendet az asztalnál, vagy az ő hallókészülékén próbáljatok ki pár új beállítást amikor elmentek valahova vacsorázni. Így könnyen kiderül, hogy melyik felel meg legjobban a körülményeknek. Minél több mindent tud meg a halláscsökkenéséről és arról, hogy hogyan kell azt kezelni, annál jobban fel lesz készülve arra, hogyan kell ezt kezelnie a különböző társasági helyzetekben. Gyakorlat tesz a mestert.
• Meg kell értened, hogy a hallás kemény munkát jelent számára. A hallás a második legtermészetesebb dolog a legtöbb ember életében. Viszont ha halláscsökkenésed van, akkor az hatalmas koncentrációt igényel.
• Ösztönözd őt, hogy tartson időnként szünetet, ha túl sok energiát igényel a kommunikáció, így ugyanis marad elég kitartása és tovább képes marad a fókuszálásra. Légy megértő, ha hébe-hóba csendre van szüksége.
• Támogasd az önérvényesítésben. Az éttermekben kérj csendesebb asztalt és kérdd meg a személyzetet hogy halkítsa le a zenét. A társasági eseményekre érkezzetek korábban, hogy lássátok melyek a jobb helyek és hogy azokat meg is tudjátok szerezni.
• A mindennapi beszélgetések során vitassátok meg a halláskárosodását érintő dolgokat is. Minél többet beszélgettek erről nyíltan és nyilvánosan, annál könnyebben alkalmazkodnak mások az ő igényeihez. Titokként való kezelése szégyellnivalóvá teszi a hallásveszteségét, ami depresszióssá vagy akár visszahúzódóvá is teheti.
• Ösztönözd őt, hogy beszéljen hozzá hasonló hallássérültekkel. Ez kicsit nehézkes lehet, ha nem is ismersz ilyen embereket, de a kezelőorvos vagy az audiológus tud ebben segíteni. De akár online is böngészhet a helyi támogató szervezetek oldalain. Itt sok barátot lehet szerezni, akik hozzá hasonlóan hallásveszteséggel élnek.
• Mutasd meg neki, hogy mennyire megbecsülöd a hallásod azáltal, hogy véded azt. Használj füldugót a sporteseményeken és koncerteken, illetve mindig tarts magadnál egy plusz párt, hogy szükség esetén megoszthasd azt másokkal. Kérd, hogy a zenét a még biztonságos hangerőn játsszák le.

Egy halláskárosult számára az élet tele van kihívásokkal – a munkahelyen, játék közben, vagyis szinte az élet minden területén. De ha nyitottak és elfogadóak vagyunk, és emellett még fel is vagyunk fegyverkezve egy támogató baráti körrel és családdal illetve a hajlandósággal, hogy a kísérletezzünk egy kicsit, akkor nem kell attól tartanunk, hogy lesújt ránk az élet.

Ha Te, vagy valaki szeretteid közül halláskárosult, akkor ösztönözd, hogy megtalálhassa a számára szükséges segítséget. Rengeteg erőforrás áll rendelkezésünkre, szóval nem kell ebben a kérdésben egyedül maradnia.

Forrás: livingwithhearingloss.com